Újabb építkezés a budai várban: Levéltár v. 2.0

Megosztás

Aki figyelemmel kísérte vagy esetleg el is látogatott a budai várba az utóbbi közel 10 évben, rengeteg nagy változást fedezhetett fel. Kezdve a Honvéd Főparancsnokság épületéről eltűnő golyónyomokkal, amely félig-meddig ismét fel fog épülni, a megújuló volt pénzügyminisztériumon, a Lovardán és Főőrségen át egészen a legújabb projektig: a második világháborút túlélt Levéltárnak a felújításáig.

Országos Levéltár a két világháború között
A Magyar Nemzeti Levéltár épülete az eredeti toronnyal 1934-ben
Forrás: Friss Ildikó / Fortepan

A budai várban elhelyezkedő Nádor utcai épület viszonylag új a budai váron belül, az első világháború alatt épült fel. Ezután jóval szerencsésebb volt, mint a legtöbb másik épület, mert bár a második világháborúban több találatot kapott, a tornyon kívül helyreállították. A Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) műszaki főtanácsnokai egyetértettek abban, hogy a Várnegyed fölé magasodó, 75 m magas „füstölő kémény” nem illik a városképbe. A sérült tornyot 1945 szeptemberében felrobbantották, az épületet enélkül állították helyre. Az eredeti építés során a torony nem volt túl népszerű, sokan nem értették, hogy miért kell egy torony egy domb tetejére.

Az épület részben azért is kerülhette el a megsemmisülést a második világháborúban, mert a volt királyi palota, amelyet a német csapatok főhadiszállásnak használtak, az egész vár komplexum legtávolabbi pontján található. Az épületben a világháború budai várostromának során német katonai kórház működött.

Az Országos Levéltár 1945-ben
Az Országos Levéltár 1945-ben
Forrás: mnl.gov.hu

Azonban az épület a következő időszakban kevésbé volt szerencsés, mint a budai vár más épületei. 1956-ban több találatot is kapott, egyes állítások szerint a szovjet csapatokra a levéltárból is tüzeltek, ezért a Margitszigeten álló üteg célzottan lőtte az épületet. Egy becsapódó gyújtógránát tüzet okozott, amely hamar tovább terjedt, és napokon keresztül tombolt, hatalmas pusztítást okozva a berendezésben és az iratanyagban egyaránt.

A vizsgálat, melyet az események után rendeltek el, nem tudta egyértelműen kideríteni, hogy bejutottak-e idegenek a levéltár épületébe a szovjet tüzérségi akció előtt, és lőttek-e onnan szovjet csapatokra. Viszont azt megállapították, hogy november 4-e után a levéltár melletti bástyán, a Bécsi kapu tetején és annak környékén polgári ruhás fegyveresek (forradalmárok) jelentek meg. Őket Kossányi Béla, az épületben lakó nyugalmazott levéltári igazgató november 6-án délelőtt 11 óra tájban megpróbálta elküldeni, ám próbálkozása sikertelen volt.


Megosztás